Miért nem állít be SOCKS-proxyt egy DNS-módosítás
Elmagyarázza, miért nem kezdi el használni egy beállítatlan böngésző a proxyt attól, hogy egy webhely hosztnevét SOCKS-kiszolgálóra irányítjuk.
A DNS-válasz módosítása csak azt a címet változtatja meg, amelyhez a böngésző csatlakozik. Nem változtatja meg a protokollt, amelyen a böngésző beszél, miután odaér.
Egy közönséges HTTP-címnél a böngésző HTTP-t küld. Egy HTTPS-címnél TLS-t indít ahhoz a webhelyhez. A SOCKS5-kiszolgáló viszont először a saját egyeztetését várja: módszerválasztást, esetleges hitelesítést és a célt megnevező kérést. Egy beállítatlan böngésző ezekből semmit nem küld.
Ez magyarázza, miért zárhatja be azonnal a kapcsolatot egy elérhető Dante-figyelő egy DNS-módosítás után. A szolgáltatás lehet egészséges; a beérkező bájtok a rossz protokollhoz tartoznak. A figyelő áthelyezése a 80 vagy 443 portra nem alakítja át ezeket a bájtokat SOCKS-szá.
Állítsa be a böngésző SOCKS-felületét, például a Firefox SOCKS-beállításait, vagy egy alkalmazásspecifikus proxybeállítást, hogy elvégezze a kézfogást, és megkérje a proxyt a továbbkapcsolódásra. Egy PAC-fájl támogatott proxyútvonalat választhat az azt használó alkalmazásoknak. Ez még mindig külön proxybeállítás, nem egy A vagy AAAA rekord tulajdonsága.
A HTTPS még egy akadályt ad a csak DNS-re épülő ötlethez. A böngésző továbbra is a címben szereplő webhely identitását várja. A proxy hosztjának tanúsítványa nem tudja kielégíteni ezt az elvárást csak azért, mert a DNS oda küldte a kapcsolatot.
Az átlátszó hálózati elfogás más tervezés, amely útválasztást és kompatibilis elfogó szoftvert foglal magában. Nem érhető el azzal, hogy a DNS-ből egy SOCKS-kiszolgáló címét adjuk vissza.